A város fekvése:

Szigetszentmiklós a főváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területű Csepel-szigeten helyezkedik el. Északról a főváros XXI. kerület Csepel, kelet felől a Ráckevei-Dunaág, észak-nyugat felől Halásztelek, dél-nyugatról Tököl, délről pedig Szigethalom határolja. Szigetszentmiklós Város címere szabályos tárcsapajzs. A címer kék színű, benne az ágaskodó kos a helység ősi címerállata, amely egyaránt utal a történelmi múltra és a Szigetszentmiklóson ma is létező állattartásra. A kos lába a kereszténységet jelképező keresztet érinti, a felette elhelyezkedő csillag a településre jellemző református vallásra utal. A község a halászok és pákászok védőszentjéről, Szent Miklósról kapta a nevét. A helytörténeti kutatások szerint Szigetszentmiklósnak a XVI. század közepén egy rövid ideig mezővárosi rangja volt.

Története:

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. Az őskori leletek bizonyítják, hogy több mint hatezer éve lakják a város területét és határait. Régészek bronzkori népek temetkezési helyére bukkantak. Adatok vannak arra is, hogy kelták is éltek itt, a templomi ásatásoknál pedig római kori emlékek kerültek elő.A leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.

Az őskori leletek bizonyítják, hogy több mint hatezer éve lakják a város területét és határait. Régészek bronzkori népek temetkezési helyére bukkantak. Adatok vannak arra is, hogy kelták is éltek itt, a templomi ásatásoknál pedig római kori emlékek kerültek elő. A honfoglalás után e terület Árpád szálláshelye volt. A település legrégebbi említése IV. Béla 1264. október 14-én kelt oklevelében szerepel, amelyben említi a falut és az általa alapított "Csuti" monostornak birtokot adományozott: "... Csepel-szigeten kapja a monostor Felháros és Alháros, valamint Szentmiklós falut is."

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.

1570 körül a település reformátussá lett. Az itt élőket a török megszállás után újabb megpróbáltatások várták: árvizek, tűzvészek pusztítottak a faluban, járványok tizedelték. Az 1784-es, első hivatalos népszámlálás adatai szerint a faluban 193 házat, 236 családot, összesen 1.275 főt találtak, amelyből 640 volt férfi és 635 nő. A falu sokat szenvedett az évente ismétlődő árvizek miatt. A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.

 A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense a helységben lakott. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.

Az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcban 25 helybéli férfi vett részt, köztük Kardos István és Komáromy Alajos is. 1862-ben megtörtént a tagosítás, így külön vált Szentmiklós területe és a királyi uradalom. 1882-től el kezdték építeni a két Duna melletti árvízvédelmi gátat, és így megszűnt a több évszázados rémálom az évenkénti árvíz miatt. 1892-től építették meg a helyiérdekű vasútvonalat, amely bekapcsolta falunkat az ország gazdasági vérkeringésébe.

A település és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár is.

A két világháború között épültek a település középületei: községháza, posta, iskola, üzletek.
Szigetszentmiklós 1940-ben lett nagyközség. A II. világháború harcai alatt sok kárt szenvedett a település, elsősorban a Repülőgépgyár közelsége miatt. A háborút követően 1949. november 15-én megkezdte működését a település határában épült Csepel Autógyár, s ezt követte 1950-ben a lakótelep építése.
Szigetszentmiklós elsősorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlődését.

1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fő. Az országos tendenciáktól eltérően többségben van a fiatal és a középkorú lakosság. A település szerkezetére jellemző a három részre való tagozódás: az új típusú lakótelepi rész, a társasházas építkezés és a falusias jellegű magánházak. Az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment keresztül ez az ifjú város: felépült 5 új temploma, utak, járdák, közterek készültek, teljes a víz és földgáz ellátottság, az egész várost átölelő telefonhálózat kiépítése megtörtént. Szépreményű, impozáns városfejlesztési tervek készülnek. A városban évről-évre gazdagabb a társadalmi élet, amely jól érzékelhető intézményeinek fejlődésében, civil szervezeteinek megsokasodásában.

Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

A település és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár is.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.